Az első sötét fellegek

Mivel a nyár vége felé közeledtünk én pedig nem szerettem volna még egy telet kihagyni, fontos volt, hogy a fűtés működőképes legyen őszre. A házat egy közös kazán hajtja, amit meg kellett venni (a régi túl kis teljesítményű volt és egy melléképületben volt, ami finoman szólva is gazdaságtalan) a kéményt kibéleltetni, a gázt bevezettetni a cirkóhoz. A padlófűtés bejövő és elmenő csöveit rézből forrasztottuk, amit falon belül szerettem volna tudni. Tehát ahhoz, hogy legyen fűtés, fel kellett húzni az első gipszkarton falakat, legalábbis az egyik felüket.

Így pár napi számítgatás után megvettem az egész lakáshoz szükséges kartonmennyiséget.A rendszer elég hamar összeállt, a fűtés szépen működött. Elengedhetetlen volt még a szigetelés is.

Ekkortájt ért az első pofon: A hitelem vészesen kiapadóban volt. Eddigre ugyan rengeteg mindent beszereztem ám azt éreztem, hogy nagyon messze vagyok még attól, hogy minden meglegyen. Ekkor nem voltam túl optimista a jövőmet illetően. Szükséges volt egy személyi hitellel és egy hitelkártyával megtoldanom, hogy tudjam folytatni. Tovább nehezítette a haladást, hogy a fák sárgába borultak, egyre korábban sötétedett nekem pedig munka után egy órát kellett utaznom a félkész lakásba utána egy órát haza.