Az előtér folytatva

Időközben beköszöntött a nyár. Az előteret szerettem volna csinosabbá tenni. Ezen még hamar túl akartam esni mert állványozni kellett a nagy belmagasság miatt. Előkészítettem az 5x5-ös ellenléceket és a 3x5-ös léceket. Felragasztottam és bedűbeleztem az oromfalra a vakolatot helyettesítő gipszkartonokat. Szerencsére van egy könnyen kezelhető állványunk, így pár délután alatt fel is csavaroztam őket. Elfóliáztam a nappali többi részét, így a barátaim által emlegetett Dexter-szoba ezúttal ide költözött. 

 Baráti segítséggel felraktuk az előtér fölötti gipszkartonokat és még a glettelésnek is neki tudtunk látni. Egy hétre rá már nekiláthattam festeni. 

 Ide melegebb színt álmodtam meg, ami ellensúlyozza a nappali belső traktusának a hideg minimálját. Itt is Dulux festéket használtam. Leértékelve vettem egy nagyobb vödörrel. Nagyon jó volt vele dolgozni. Menet közben az a merész ötletem támadt, hogy az ajtó és ablakok körüli részt más színűre festem. A hálószobából maradt némi piros. A Bejárati ajtó előtti két sarkot 1m magasan egy sarokléccel védtem le.

 Itt még csak egy réteg van az ablak és a tető közötti részen. Ami hátravan még, az egy léc keret, amire egy passzoló képet rakok, hogy eltakarjam a csodálatosan szép kismegszakítókat.

Az ablakpárkányt maradék csempéből raktam ki.
Nagyon sokáig keresgéltem elválasztót a járólap és a laminált padló közé. Nagyon drágának találtam őket. Szerencsémre találtam bútordíszléceket pár száz forintért. Ezeket méretre vágtam, lefestettem. A padlóban a hézagot kitöltöttem rugalmas szilikonnal, a lécek aljába apró csavarokat hajtottam. Ezek fejébe kapaszkodik a ragasztó.

Már csak a "konyhát" kellett az újonnan befejezett területre kiköltöztetnem.

Nem tervezett fícsör, viszont roppant mutatós: Kora délután a beérkező napsugarak az ablak melletti piros felületről a belső részbe verődik ezzel pirosasra festve az egész teret. Kíváncsi leszek majd télen milyen, mert most nagyon meleg érzés...

A nappali

A galéria alapjait jelentő gerendák már a helyükre kerültek. Tárolási céllal birtokba is vettem az így nyert területet. Kezdtem kicsinek érezni az apró szobát, amiben éldegéltem. Meglehetősen konkrét elképzeléseim voltak a leendő nappalimról. Mindenképpen több funkciót kellett ellátnia. Társalgó, TV szoba, számítógép kuckó... Ezért az akkor még leendő tv-mnek már tervezéskor meg volt a helye. A legtöbb helyen, ahol eddig laktam a monitor nem ideális helyen volt. Vagy a háttérfény volt magas, vagy a hátam mögül érkező fény tükröződött vissza róla. Ezért a nappali déli oldalát úgy alakítottuk ki, hogy ott ne legyen ablak, a délkeletin cserébe kettő van egymás mellett. Ez elég fényt ad az egész területnek.
  Kezdtem belejönni a világítástervezésbe is. A többfunkciós használat miatt többfunkciós világításra volt szükség. Korábban voltak pozitív tapasztalataim a távirányítós konnektorokkal. Nosza, hol máshol szeretnék kevésbé felkelni a fotelből, mint filmnézés közben. Az erre a területre eső spotokat ketté osztottam. van középen 4 és a 4 sarokban. Ezeket külön lehet kapcsolgatni a tevékenységtől függően.

  A TV kapott egy keretet gipszkartonból, amibe be van építve. Ezt szeretném majd betapétázni. a doboz mögé beraktam egy kék fénycsövet, amit szintén a távirányítóval kapcsolgathatok. Ezzel a módszerrel nagyon könnyen változtathatok a szoba hangulatán kényem-kedvem szerint.

  Elérkezett az idő életem első falazásához. Tervezve volt egy fal középen, ami nem gipszkarton, mert ez támasztja alá hosszában a galériát. Eleddig sok mindent véghezvittem, szerencsét próbáltam a falazással is. Hát, elképedtem mennyire egyszerű ezekkel a nagy téglákkal dolgozni. Másfél nap alatt felhúztam életem első falát. Minden néhányadik sor betonvassal van összekötve a kéménnyel, tűzfallal. Hirtelen ötlettől vezérelve a maradék 3 üvegtéglát elhasználtam a fel felső részébe, hogy legyen némi fényátjárás a frissen keletkezett folyosó és a nappali között. A hálószoba falát is be kellett még fejeznem. Ezen a szakaszon rengeteg kábel van. Erős, gyengeáramú, hangfal vezeték egyaránt. Jónéhány órát töltöttem ezek behúzásával is.
  A plafonra csak egy méter széles gipszkarton csíkot csavaroztam fel, hogy legyen mibe rakni a spotokat. A többi rész plafonja majd a leendő galéria deszkázata lesz.
  Miután nagynehezen kigletteltem gyorsan lefestettem fehérre. Olcsó festéket választottam, csak egy alapozásnak szántam ezt a réteget később gondoltam színesre (részint szürkére, részint maradt volna fehér néhol) festeni a falakat, ez egyelőre elmaradt.

  Jöhetett a laminált padló. Eredetileg valami vörösest szerettem volna, hogy a fehér-szürke-fekete környezetet melegítse, de nem találtam olyat, amit meg tudtam fizetni. Hosszas válogatás után fehérkőrist hoztam haza. A klikkes laminált parketta a világ egyik legjobb találmánya. Egy mérőszalaggal, dekopírfűrésszel, derékszöggel, ceruzával, szikével a lerakása egy délelőttöt vett igénybe. Délutánra kiköltöztettem a technikai eszközöket a helyükre. Ezzel újabb területet vettem használatba.

Az előtér

Egyre fokozódott az igényem, hogy csökkenjen a szálló por mennyisége. Nem is értem, hogy miért csak ekkor, de jobb később, mint soha. Az előtér lejárólapozása volt a lassan beteljesülő álmom soron következő lépcsőfoka. Egy típusból két eltérő színűt vettem. Majd lerakom mozaikba, vagy valahogy. Excelben rajzolgattam táblázatokat a lehetséges mintákról. Az első a harmónia jelképe volt, de az nem jött ki jól két színben. Hirtelen ötlettől vezérelve kirajzoltam egy Autobot logót. Kedvenc alakváltóim jelképe szépen mutatott ám végül is az ősellenségük, a gaz álcák jelvényét raktam le.

A por ettől elképzelhetetlen mértékben lecsökkent. Egyre jobb kedvvel láttam neki minden egyes munkafolyamatnak.

Fürdőszoba

A ház adottságainak köszönhetően a fürdőszoba igen nagy lett. A falakat a tetőt tartó gerendákhoz igazítottam, s mivel meglehetősen vízközpontú vagyok, nem szerettem volna a fürdőt egy sarokba berakni. Ráadásul tervezéskor igyekeztem figyelembe venni a földszinti lakás elrendezését is. A fürdőszoba így majdnem 13nm lett.

Amikor  a külcsínnel kezdtem foglalkozni volt bennem egy érzés, hogy milyen fürdőt szeretnék. Az álmom egy hegyi tó, amit fák vesznek körül. Ezt a miliőt szerettem volna létrehozni.Rengeteg üzlet végigjárása után kezdtem feladni a reményt, hogy találok ilyen zöld csempét és járólapot. Amikorra már kezdtem áttervezni a színeket rátaláltam a megfelelő párosításra megfizethető áron. Nagyon boldog voltam. Sikerült egy olcsó sarokkádat is beszereznem. Semmi sem tartott vissza, hogy kész legyek a fürdőszobámmal. 5 rétegű csöveket használtam a vízvezetékhez. megterveztem a legrövidebb útvonalakat, megcsináltam a csapkiállásokat. Befejeztem a gipszkartonozást szintén az egyik oldalról, illetve a kisszoba felőli részt teljesen. Minden kisebb helyiség egy 130*78- méretű tetőablakot kapott. Így a fürdő is nagyon világos lett. Következett a csempézés, járólapozás, fugázás, glettelés, festés. Itt próbáltam ki először glettelési képességemet. A végeredmény közel siralmas lett. árkok, dudorok, hepe-hupák mindenütt. Mikor találtam szép színű vízlepergető festéket, úgy határoztam, hogy a csempét csak 4 sor magasra rakom. A kád a sarokba került, viszont előrébb kellett hoznom a faltól, mert a tető lejtése miatt nem lehetett bemászni. Fából készítettem hozzá egy lécvázat, begipszkartonoztam, lecsempéztem. Kiváló pakolási felületet nyertem ezzel. A következő nehézség az volt, hogy az aljzatbetonba 32-es csöveket raktam, a kádkiállás 40-es. Semmi probléma, gondoltam naivan, veszek szűkítőt. Hamar kiderült, hogy ilyesmi nem létezik, csak tágító. Két fordítóval egy tágítóval és pár kanyarral fejeztem be a lefolyót. Téglával megemeltem a kád alatti területet, telibe fújtam pur-habbal, beültettem a kádat, teleengedtem vízzel.
Másnap fantasztikus élmény volt a saját fürdőmben zuhanyozni.

Később beszereltem a világítást alá, a léckeretbe maradék üvegtéglát ültettem majd beburkoltam lambériával.

A fűtéselosztónál szélesebb a fal, így lett egy polcom is a fürdő belsejében. Ezt majd egy bepácolt deszkával burkolom. a leendő polc fölé pedig egy közösen kiválasztott kép alapján egy nyújtózó cicus is felfestettem :)

Keleti kényelem

 Fürdési lehetőség még nem volt csak a lenti lakásban. Esténként izgalmas volt frissen, üdén a minuszban szaladgálni a lépcsőn. A kis szoba méreteiből adódóan az ágyam nem lehetett összerakni, ezért egy függőágy szolgált fekhelyül, ami amúgy meglepően kényelmes. Napközbenre nem volt kifeszítve, este "ágyaztam" csak meg. Az összes problémám annyi volt vele, hogy vékony. Nem tudtam betakarózni, mert alulról fáztam. A megoldás kézenfekvő volt: hálózsák. A nehézséget az jelentette, hogy miként fogok a villanykapcsolótól eljutni sötétben az ágyig. Eleinte azzal próbálkoztam, hogy sötétben bújtam bele az alvózsákba, de mire sikerült magam beleszenvedni a függőágyban egy hálózsákba, minden álom kiment a szememből. Maradt a sötétben ugrálás az ágyig. Ebben az időben az egyetlen vízforrásom még mindig a bidé volt.
A folyamatos munkálatok miatt rengeteg por keletkezett. A levegő ezektől nagyon kiszáradt. Megismerkedtem az egészségtelenül alacsony páratartalom fogalmával. Annyi előnye volt a sok kosznak, hogy rászoktam a gyakori és rendszeres takarításra.Eddigre az újonnan felvett hitelek is kimerültek. Szerencsére az építési anyagok nagyobb részét már beszereztem. Ebbe nem tartoznak bele a burkolatok, festékek, szegélyek, fugák, bútorok stb.
Kezdtem megbarátkozni az anyagi helyzetemmel és a ténnyel, hogy a befejezés jócskán várat még magára. Havonta amennyit tudok ráköltök a lakásra, előbb-utóbb elkészülök...
A tavasz közeledtével újra visszatért a tettvágyam, nekiláthattam a fürdőszobámnak.

Tél

A tetőszigetelés után szépen haladtam a kisebbik szobával, és a mellékhelyiséggel.
 Egyre kimerítőbb volt a sok utazgatás, emiatt úgy határoztam, hogy minél előtt át kell költöznöm, hogy időt, energiát nyerjek. Az újév beköszöntével használható volt egy 9nm-es szoba. Nem volt még kiglettelve, nem volt plafonja. Falak voltak és laminált parketta. A költözésem feltétele az volt, hogy legyen WC és vízforrás. Februárra kész lett az illemhelyiség úgyhogy mindenünket összepakoltuk(sok mindenünk a relatíve gyakori költözés miatt amúgy is útra kész volt) és birtokba vettem az új lakást. Eddigre teljesen kimerültem és már a költözés estéjére lebetegedtem. Az első napokban így hálózsákban aludtam a földön. Ami legalább meleg volt :)  Lassította a gyógyulásom, hogy rosszul aludtam a földön és a hátam egyre gyakrabban állt be. Két lázroham között volt alkalmam tovább tervezgetni. Eddigre egyszerűen nem tudtam leállni fejben.

Az első sötét fellegek

Mivel a nyár vége felé közeledtünk én pedig nem szerettem volna még egy telet kihagyni, fontos volt, hogy a fűtés működőképes legyen őszre. A házat egy közös kazán hajtja, amit meg kellett venni (a régi túl kis teljesítményű volt és egy melléképületben volt, ami finoman szólva is gazdaságtalan) a kéményt kibéleltetni, a gázt bevezettetni a cirkóhoz. A padlófűtés bejövő és elmenő csöveit rézből forrasztottuk, amit falon belül szerettem volna tudni. Tehát ahhoz, hogy legyen fűtés, fel kellett húzni az első gipszkarton falakat, legalábbis az egyik felüket.

Így pár napi számítgatás után megvettem az egész lakáshoz szükséges kartonmennyiséget.A rendszer elég hamar összeállt, a fűtés szépen működött. Elengedhetetlen volt még a szigetelés is.

Ekkortájt ért az első pofon: A hitelem vészesen kiapadóban volt. Eddigre ugyan rengeteg mindent beszereztem ám azt éreztem, hogy nagyon messze vagyok még attól, hogy minden meglegyen. Ekkor nem voltam túl optimista a jövőmet illetően. Szükséges volt egy személyi hitellel és egy hitelkártyával megtoldanom, hogy tudjam folytatni. Tovább nehezítette a haladást, hogy a fák sárgába borultak, egyre korábban sötétedett nekem pedig munka után egy órát kellett utaznom a félkész lakásba utána egy órát haza.